„Eljegyezlek magamnak örökre… és ismerni fogod az Urat.” (Oz. 2; 21. -22.)

Szent István Király ünnepén örökfogadalmat ünnepeltek a Pálos Nővérek a Magyarok nagyasszonya Monostorban, Erdőkürtön. Dankó Lilla Mária Franciska nővér mondta ki Jézusnak az Igent, ami egy hosszas, imádságban átgondolt út lezárása volt. Bár az örökfogadalomban kimondott Igennel nem szűnik meg egy szerzetes érlelődési folyamata, hiszen életünk végéig fejlődünk és az Istennel való kapcsolat elmélyítésén kell dolgoznunk, mégis ez egy olyan Igen, ami egy igen tiszteletreméltó szerzetes, P. Barsi Balázs OFM szerint az utolsó szó, amit magamról kimondtam a földön. Már csak ehhez a kimondott Igen-hez kell ragaszkodni, ennek kegyelmi erejébe belekapaszkodni, ha mégis kísértés támad a hűség és a kitartás ellen.

             Remete Szent Pál, Boldog Özséb és Szent István Király a Megfeszített Jézusra tekintettek a kereszt alatt álló Máriával együtt és tőle várták a lelki erőt, ami kitartásra és kereszthordozásra képesít. Mert ugyan elég egyszer kimondani egy Igent Istennek, de azután ebben ki is kell tartani, hiszen a Pálos lelkiségben a saját megszentelődés mellett, erős missziós küldetésünk van Magyar hazánk számára. Imáinkkal, áldozatainkkal Magyar népünk lelki felemelkedéséért könyörgünk Istenhez, kérve a Boldogságos Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását.

            A szertartást Ft. P. Puskás Antal Pálos Tartományfőnök atya vezette. A jelenlevő nővérek testvéri közösségében a szentmise keretében, először egy imádságos párbeszédben /melyet az elöljáró vezetett/ mondott határozott Igent M. Franciska nővér a közösség küldetésére, amely a szentségre törekvésre, rejtett engesztelő életre, és kiemelve a Magyar nemzet és egyház nehézségeiért való imádkozást, az Oltáriszentség előtt való imádó, közbenjáró imára hív.

            Azután a Mindenszentek Litániáját énekeltük, amit M. Franciska nővér a földön fekve (a teljes önátadás jeleként) imádkozta velünk végig.

            Ezután következett a fogadalmi szöveg elmondása, és az örökfogadalmasokra jellemző, nyakunkba lógó és a szív felé tűzött kereszt felvétele, és a gyűrű (az Egyetlen Jegyesnek való elköteleződés kifejezéseként) átadása és felhúzása a fogadalmat tevő nővér kezére. A négy piros karikával díszített fogadalmi gyertya átadása után a nővér nyilvánosan kimondta azt a misztérium nevet, ami valamiképpen kapcsolódott és kapcsolódni fog a szerzetesi életéhez.

            Gondviselésről Nevezett Mária Franciska nővér, Isten gondoskodó szeretetét fedezte fel meghívásában és a közösség küldetésében való begyökerezésében. Jelmondatul a Szűzanya Magnificatjából választott rész tanúskodik a háláról és az Isten melletti végleges kitartásnak a vágyáról: „Gondjába vette Gyermekét, megemlékezve irgalmasságáról….”