November 21-én, Szűz Mária bemutatásának ünnepén Kelemen Éva Mária Erzsébet nővér örökre elköteleződött a pálos nővérek közösségében. Az ünnepi szentmisét Csóka János pálos tartományfőnök vezette a nővérek erdőkürti monostorában. Vas Mónika Mária Teréz MSPPE elöljáró tájékoztatta szerkesztőségünket.

„Eljegyezlek magamnak örökre… 
és ismerni fogod az Urat”… (Óz. 2,2. 21–22)

A közösség nagy örömmel készült az ünnepre, hogy az valóban kifejezze és megjelenítse azt a belső történést, ami ilyenkor végbemegy a fogadalmat tevő szívében.

Az ünnepi szentmisén jelen voltak Györfi Szabolcs pálos, a budapesti Sziklatemplom házfőnöke, aki egyben a nővérek közösségének gyóntatója, valamint Vilmos pálos testvér.

Csóka János szentbeszédében emlékeztette Mária Erzsébet nővért, hogy a meghívás Isten részéről már sokkal korábban elhangzott feléje, hiszen Isten már édesanyja méhétől ismerte őt és benne volt a terveiben a meghívás kegyelme, amire a nővér nagylelkűen válaszolt.

A szónok idézte az evangéliumot – „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok… mert mindent tudtul adtam nektek, amit hallottam Atyámtól.” (Jn 15,13–15.) –, majd hangsúlyozta: Jézus nemcsak barátainak, jegyesének tart titeket, hanem ezen felül mindent tudtul adott nektek. Belevisz téged, Erzsébet nővér abba a bensőséges kapcsolatba, ami közte és az Atya között van. Nem irigyli ezt a mély kapcsolatot, hanem megosztja és mindent tudtul ad neked és nekünk. A választás Isten részéről jön, a válaszadást az embernek kell kimondania.

Az elöljáró, Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezett Mária Teréz nővér kérdéseire Erzsébet nővér határozott „Igen, akarom”-mal válaszolt, majd lefeküdt a kápolna padlójára kereszt alakban és Jézussal való mély azonosulása jeleként „meghalt” a világnak, hogy teljesen Istennek élhessen. Ez alatt a közösség a Mindenszentek litániáját énekelte, különösen magyar és pálos vonatkozású szentek közbenjárását kérve segítségül.

Ezután következett az örökfogadalom. A szöveget a nővér, két kezét az elöljáró kezébe téve, hangosan mondta el, majd az oltáron aláírta. Ezt a fogadalmi szöveget János atya aztán a korporálé alá helyezte, ezzel is kifejezve, hogy a Jézussal való felajánlás megtörtént.

A szertartás folytatásában Erzsébet nővér nyakába akasztották a fogadalmi keresztet és az ujjára húzták a fogadalmi gyűrűt, amely a nővér és a többi ember számára is a hűség látható jele.

A szertartás végén Erzsébet nővér kimondta azt a misztériumot (titkot), amit ezentúl különösen is szeretettel fog hordozni és szemlélni.

Az új örökfogadalmas teljes neve Jézus Szentséges Szívéről nevezett Mária Erzsébet nővér lett.

* * *

Részlet a pálos nővérek szabályzatából

Krisztusnak mindegyikükhöz intézett felhívására: jöjj, kövess engem – ami különleges isteni ajándék – a nővérek önként és megfontoltan válaszolnak fogadalmaik által, eszközként vállalva magukra a három evangéliumi tanács – és az engesztelés megtartását.

a./ A mennyek országáért osztatlan szívvel vállalják a tisztaság evangéliumi tanácsát, amely a jövendő világ jele, és magában foglalja a teljes önmegtartóztatás kötelességét. (v.ö. 599. kán.)

b./ Vállalják a szegénység evangéliumi tanácsát annak a Krisztusnak követésére, aki értünk szegénnyé lett. Ez megkívánja tőlük a valóságban és lélekben szegény, józanul munkálkodó és a földi gazdagságtól idegen életmódon kívül a javak használatában és a velük való rendelkezésben szerzetesi szabályuk által megállapított korlátozások megtartását. (v.ö. 600. kán.)

c./ A mindhalálig engedelmes Krisztus követésére hittel és szeretettel vállalják az engedelmesség evangéliumi tanácsát, amely arra kötelez, hogy akaratukat alávessék a törvényes elöljáróknak, mint Isten helyetteseinek, amikor a Konstituciónak megfelelően parancsot adnak. (v.ö. 601. kán.)/Szabály 4. pont/

d./ Az engesztelés: Az engesztelés szeretetből ered.
Szeretet Isten iránt, akit a bűn sért. Jézus a bűneink miatt szenvedett és halt meg. Aki engesztel, szeretné együttérzését kifejezni, Jézus szenvedését enyhíteni, mások helyett is szeretni Őt. Mint a kis fatimai Ferenc mondta, vigasztalni Jézust. Kárpótlást adni azért, amit mások megvonnak tőle. Részt venni valamiképpen az Ő megváltó áldozatában. Szent Pál írja: Testemben kiegészítem, ami híja van Krisztus szenvedésének, Testének, az Egyháznak javára. Természetesen tudjuk, hogy még a legnagyobb áldozataink is csak Jézuséval egyesítve nyernek értéket.
Másrészt szeretet az emberek iránt, hiszen Isten mindenkit az üdvösségre rendelt. Kegyelmet kiesdeni számukra a megtéréshez, a kísértéseknek való ellenálláshoz, vagy a különböző emberi nyomorúság elviseléséhez, enyhítésére. Elégtételt adni helyettük. Nagyon felemelő, erőt és örömet adó, hogy Isten minket, bűnösöket is be akar vonni megváltó munkájába. (Szabály 90.pont.)
Fotó: Bege Nóra