ADVENT – ÚRJÖVET
Isten irgalmából megint ránk köszönt egy adventi időszak, ami olyan sok kegyelmet közvetít és sok szép emléket juttat eszünkbe.
Általában hármas adventre készülünk, illetve az advent hármas dimenziója van jelen minden felkészülésünkben, hiszen a múlt, a jelen és a jövő összetartozik.
Az adventi időszakban számunkra Jézus születésére való felkészülésünk a domináló, de tudnunk kell, hogy a jelen mellett vissza kell tekintenünk a múltra, amikor az ősatyák szomjazva várták a Messiást, és a jövőbe, amikor Jézus megígért második eljövetele majd bekövetkezik.
Jézus születésére való felkészülés nagyon fontos és örömteli időszak az életünkben, mivel az Ő születése nemcsak Őróla szól, hanem rólunk is, mivel értünk született, a mi megváltásunkért. Csodáljuk és hálásak vagyunk a lehajlásért hozzánk és azért, hogy szeretetből áldozatokat hozott értünk.
Istennek tetsző lelkület a hálás lelkület, amely különösen is kell, hogy jellemezze adventünket.
A hála mellett jelen kell lennie a bűnbánatnak is, hiszen vannak az életünkben elhibázott lépések, amit észre kell venni, meg kell bánni és a jó irányba kell elindulni.
Adventben van azonban egy előretekintés Jézus második eljövetelére. Ha megfigyelitek a szentírási szakaszokat, akkor ezek túlnyomó részben erre az időszakra koncentrálnak és csak advent utolsó hetében fókuszálódik a figyelem Jézus születésére, illetve az előtte történő eseményekre.
A jelen időszakban nagyon sokan félelemmel tekintenek a jövő felé. Még a keresztények nagy része is tele van félelemmel, mert háborúk dúlnak, természeti csapások pusztítanak, az erkölcstelenség hatalmas méreteket ölt.
Ennek a félelemnek van reális alapja. De nekünk keresztényeknek és engesztelőknek hinnünk kell és bíznunk kell Isten irgalmában és nem átadni magunkat a félelemnek, mert az teljesen megbénít és leblokkol. Cselekvésre képtelenné tesz. Márpedig ha nem tudok cselekedni, (ezt lelki cselekvésre értem most) akkor magammal foglalkozva elfelejtek másokért imádkozni és könyörögni és Isten nem tud engem felhasználni mások megmentésében, holott erre kaptunk küldetést.
Igaz, bennünk is vannak sötét foltok, amit engedni kell Istennek, hogy tisztítson meg és ez fájdalommal jár. Viszont szükséges, hogy ne kerítsen hatalmába az önzés, hogy a saját üdvözülésemre fordítom a figyelmet és nem törődöm mások szomorú lelki hanyatlásával.
Jézusra, a mi Urunkra és Üdvözítőnkre és Édesanyjára Máriára kell tekintenünk és észrevesszük indításaikat, amiket saját megtérésünk és mások megtérésének javára adnak.
Különösen szeretném felhívni a figyelmeteket a józanságra a különböző jelenésekkel vagy üzenetekkel kapcsolatban.
Amíg azon gondolkodtam, hogy mi legyen az a szentírási rész ami ebben az évben adventünket jellemezhetné, erre találtam Lukács evangéliumában:
„Jönnek napok amikor szeretnétek látni az Emberfiának egyetlen napját is, de nem fogjátok látni. Ha azt mondják majd nektek, íme itt van, íme ott van, ne fussatok oda és ne higgyétek.” (Lk. 17,22-23.)
Magam is látom, hogy az internetet elárasztották különböző megosztások, blogok és oldalak, melyek fenyegető üzeneteket terjesztenek, Jézus visszatérésével kapcsolatban.
Istent olyan vérszomjasnak ábrázolva, aki alig várja, hogy lesújtson a világra és megbüntesse azt.
Úgy gondolom, Isten olyan Atya és Jézus olyan Testvér és Megváltó, aki alig várja azt, hogy őszintén megtérve visszatérjünk az Atyai házba és Szívére ölelhessen minket.
Várja a mi közreműködésünket, bármennyire is méltatlannak gondoljuk magunkat, hogy segítsünk másoknak Istenre rátalálni és hazatalálni.
Az Úrnak nem akadály a mi gyengeségünk, de azt szeretné, ha nem erre néznénk, hanem Őrá.
Tehát kérlek titeket, hogy ne a fenyegető üzeneteket olvassátok, hanem helyette fogjátok meg a rózsafüzért és imádkozzátok. Tegyetek minél több jót addig, amíg ezt meg tudjátok tenni és bízzatok határtalanul és feltétel nélkül az Irgalmas Istenben, aki mindent rendbe tud tenni a mi életünkben, mások és a világ életében is.
Igaz, szükséges a tisztulás, mert a gonoszság világméreteket öltött. De az is szükséges, hogy mi ne engedjünk teret a gonosznak, aki félelemmel és rettegéssel akarja megingatni a bizalmunkat és hitünket Istenben.
Higgyétek el, Isten Úr a jelenlegi káosz felett is és Isten az ember oldalára állt a gonosz támadása, sőt a saját igazságossága ellenére is.
A hiteles tanítást kell követni (Egyház tanítása).
A hiteles jelenésekre kell hallgatni (Fatima, Medjugorje). Ahol Isten az Ő Édesanyján Szűz Márián keresztül a szüntelen megtérésre, imádkozásra és az engesztelésre hív. Legyen imánk bizakodó, félelem és rettegés nélküli. Helyezzük életünket és szeretteink életét teljesen Istenünk Irgalmas Szívébe és Ő gondoskodni fog rólunk.